A kiadások

A tételek

Publikálta: Haraszti Mihály      Kategória: A frencsájz folyamata      Dátum: 2018.01.13.

Eddig a klasszikus és a kiegészítő bevételeket, elemeztük, ami viszonylag egyszerű, hiszen ezeknél kizárólag konkrétan számszerűsíthető összegekről van szó. Vizsgáljuk meg a másik oldalt, ami sokkal bonyolultabb, mivel itt nem csak a számok játszanak szerepet, és a bizonytalanság is összehasonlíthatatlanul nagyobb.

 

A kiadások már akkor megkezdődnek, amikor a frencsájz gondolata felmerül, és ez az a tétel, amit sem itt sem később nem szoktak a frencsájzzal kacérkodó vállalkozók figyelembe venni. Ezt a tételt pedig úgy hívják: gondolkodás.

A frencsájz alkalmazása ugyanis nem egy egyszerű döntés, amit néhány percen, akár órán, sőt, napon belül meghoz az ember. Elemzések tucatjait kell elkészíteni, át kell gondolni, mit elemzek és miért, és az eredményen is néha igen mélyen el kell gondolkodni. Opciókat kell kidolgozni, több munkatárs bevonásával ötletelni kell, hogy ami ma még megvalósíthatatlannak tűnik, hogyan tehető megvalósíthatóvá. A feladat nem kicsi, és a kockázat sem elhanyagolható.

Az szoktuk mondani, hogy a vállalkozók óriási hibát követnek el, mert nem gondolkodnak eleget vállalkozásukon, pedig a gondolkodás ingyen van.

Nos, ez igaz is, és nem is.

Fizetni valóban nem kell érte, de ha a vezetők és/vagy felelős munkatársak munkaidőben gondolkodnak, elemeznek, tesztelnek, az bizony  pénzbe kerül, hiszen a munkájukért fizetést kapnak, és amíg a frencsájz bármely aspektusával foglalkoznak, addig nem végzik a hagyományos munkájukat. Ugyan egy vállalkozás minden folyamatának szabályozása, írásba foglalása, a szükséges korrekciók elvégzése soha nem kárbaveszett idő, hiszen egy független vállalkozásnak is szüksége van rá, de a frencsájz mégis más kezelést, más megfogalmazást, más emberek fejével való gondolkodást igényel, és ennek emberi ráfordításai egy idő után igencsak számottevő összegekben fejezhetők csak ki.

A kiadások felmérésének első problémája nem is inkább anyagi, mint szemléleti kérdés: milyen tételekkel kell számolni?

Számos kezdeményezés már itt elveszíti a csatát, ami még el sem kezdődött. A vállalkozókat ebben a tekintetben nyugodtan lehet nagyképűnek és felelőtlennek nevezni, hiszen önmaguk nagyságától elszállva vészesen lebecsülik az egészet, hagynak el feladatokat (mondván, ez magától értetődő), mellőznek független szakembereket (mondván, ezt én úgyis tudom, sőt, én tudom a legjobban), és így kockáztatnak igen komoly összegeket. Tipikusnak mondható, hogy az ementálinál csak néhány frencsájz rendszer és lánc lukasabb, és ennek jegyében kockáztatnak – és buknak el – akár milliókat.

A frencsájz rendszer kidolgozása, és a lánc felépítése befektetés, és ezt ennek megfelelően kell kezelni. Minden befektetés természetes velejárója ugyan a kockázat és a veszteség is, de mint egy ház építésénél, ahol komoly pénzeket ölnek ugyan a telekvásárlásba, az alapba és a falakba, de a tetőre már nem jut pénz, úgy a frencsájz is eleve halálra van ítélve, ha nem tervezik meg a folyamatot, ha nem végeznek el minden feladatot, főleg a megfelelő színvonalon, és a kedvező eredmény által megkövetelt erőforrások ráfordításával.

Márpedig kiadás van bőven, és nagy csapda, hogy közülük  több szükségessége és haszna majd csak a működés során válik világossá, és ha a vezetés nem egy együttesen kidolgozott stratégia mentén húz egy irányba, akkor könnyen válnak komoly összegek is kidobott pénzzé.

A kiadásokat két csoportra oszthatjuk: a lánc gyakorlati megvalósítása előtti és azt követő részre. Foglalkozzunk most a megvalósítás előtti kiadásokkal, amit az is indokol, hogy itt a kockázat 100%-os, hiszen semmi garancia nincs arra, hogy a hálózat meg is valósul, tehát ezekkel az összegekkel nem állnak szemben bevételek.

Már a korábban tárgyalt frencsájz  lehetőségek vizsgálata is a kiadások közé sorolható, hiszen ahogy fentebb már említettem, akik ezzel foglalkoznak, nem végzik ezalatt a “rendes” munkájukat. Ha már eldöntötték, hogy alkalmazni is fogják a konstrukciót, és megkezdik a konkrét felkészülést, számszerűsíthető tételek következnek.

Ha minden vizsgálat, mely a vállalkozás frencsájzolhatóságát vizsgálta, pozitív eredménnyel zárult, és a pénzügyi számítások is kedvező képet mutatnának, megkezdődhet a rendszer kidolgozása. Mit is jelent ez, és milyen költségekkel jár?

  • a rendszerdokumentáció elkészítése, vagyis az egység folyamatainak teljes leírása, dokumentálása, indoklása

Színvonalas vállalkozás nem képzelhető el anélkül, hogy szabályoznák a folyamatokat, kiépítenék a szervezetet, döntési jogosultságokat szabnának meg, különböző protokolokat, és munkaköri leírásokat készítenének, egyértelműen meghatároznák mindenki teendőit.

Ha azonban a cél egy frencsájz rendszer kidolgozása, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nem garantált, hogy a független vállalkozásnál alkalmazott módszerek egy hálózatban is változatlanul alkalmazhatók, hiszen még hátra van a gyakorlati kipróbálás, a tesztelés, ami hozhat negatív eredményt is, hiszen mindennek különböző helyszíneken is közel azonos eredményt kell hoznia.

Emiatt mindent újra elő kell venni és megvizsgálni, hogy a kialakított módszerek uniformizált formában minden egységben megvalósíthatók-e. Ezt szolgálja

  • a kísérleti egység

A vállalkozás ebben a formában kizárólag azokat a módszereket és eszközöket alkalmazhatja, melyeket majd a lánc minden egysége alkalmazni fog.

A költségek itt csak nagyságrendileg becsülhetőek. Minden lánc más módszertant alkalmaz, és ugyan kívülről úgy tűnhet, hogy az azonos szakmában tevékenykedő hálózatok azonos módszertan szerint működnek, ez korántsem igaz. Az egyes szakmák is drasztikusan különböznek egymástól. A rendszerdokumentációt kizárólag a vállalkozás szakemberei dolgozzák ki, bár – például a folyamatszabályozásnál, a szervezetfejlesztésnél – külső szakembereket is igénybe vehetnek.

Költségként tehát a munkatársak bére, és a felhasznált eszközök jönnek szóba. A kísérleti egységként való működésre való átállás szintén vállalkozásonként változik, de ajánlatos nem figyelmen kívül hagyni.

Ezen a ponton van a legtöbb vita, mivel a vállalkozók vitatják néhány feladat szükségességét. A szorosan vett szakmai oldalon általában megegyezik a szakemberek véleménye, de a folyamatszabályozás, szervezetfejlesztés a vészesen alábecsült feladatok közé tartozik, melynek színvonalas elvégzése igen komoly költségmegtakarítást, így hatékonyságnövelést eredményez.

Nincs olyan vállalkozás, ahol ne lennének felesleges feladatok, párhuzamosságok, folyamatok, melyekre egykor szükség volt, de idővel logikátlanná, vagy akár szükségtelenné váltak. Ezeket továbbadni felesleges, sőt, veszélyes, mert ha egy jobban szervezett partner kezébe kerülnek, annak bizalma az egész rendszert illetően megrendülhet.

A folyamatszabályozás jótékony hozadéka, hogy garantáltan megszületnek a munkaköri leírások, döntési, felelősségi pontok, beosztások, hatékonyabbá válik a hierarchia , áramvonalassá válik az információáramlás.

  • a működtetési kézikönyv kidolgozása

Míg a rendszerdokumentáció kizárólag a rendszertulajdonosnak készül, a működtetési – és ha kell, a betanítási – kézikönyv a jövendő rendszerbérlők “bibliája” lesz.

Tartalmaznia kell minden információt, amely a hálózatról, az egység hálózaton belüli helyéről, szerepéről, a hálózat stratégiájáról szól, és amelyre a rendszerbérlőnek az egység létrehozásához és működtetéséhez szüksége lehet.

Színvonala, stílusa, meggyőző ereje döntő a lánc sikeres működtetésében. Emiatt állandó vita tárgya, hogy ki is készítse el, írja meg.

A vállalkozást természetesen a vállalkozás munkatársai ismerik a legjobban, így a szakmai  folyamatok leírását nem is szabad kivenni a kezükből. Ezek a szakemberek a tapasztalatok szerint “csőlátásuk” miatt teljesen alkalmatlanok a teljes kézikönyv kidolgozására.

Frencsájz tanácsadók vállalnak kézikönyvírást, ahol szerepük elsősorban a tematika, a tartalom, a megfelelő stílus, érhetőség, és lelkesítés szolgáltatásában van. Soha nem szabad elfelejteni, hogy a rendszerbérlőket két gondolat állandóan foglalkoztatja:

  • mivel a vállalkozói ismeretek hiányos volta motiválta elsősorban a csatlakozásukat, képes lesz-e a lánc gondoskodni megélhetésükről, garantál-e olyan piaci pozíciót számukra, mely hosszú távon is biztosítja egzisztenciájukat
  • mind anyagi, mind emberi vonatkozásokban jó döntés volt-e ehhez a hálózathoz csatlakozniuk, a rendszergazda nem él-e vissza kiszolgáltatottságukkal, nem folytat-e tisztességtelen gyakorlatot velük szemben.

Ennek a két gondolatnak a kezelése, a szakmai információkon túl a rendszerbérlők folyamatos mentális megerősítése, vállalkozói fejlődésük biztosítása a kézikönyv elsődleges feladata.

A kézikönyv elkészítésébe külső tanácsadók bevonása tehát általában elkerülhetetlen, ugyanakkor elég költséges tétel. A díjak 0,5-1,5 millió forint között mozognak.

  • a frencsájz prospektus kidolgozása

A lánc elsődleges marketing eszköze a frencsájz prospektus. Feladata, hogy a lánchoz való csatlakozást vonzóvá tegye a szakmában már tevékenykedő vállalkozók és a vállalkozást fontolgatók számára.

Kidolgozását végezhetik a vállalkozás vezetői, de külső szakemberek is. Nem a szakmai aspektusok leírását tartalmazza, hanem a csatlakozás előnyeit emeli ki a lánc előkelő jelenlegi ill. jövendő helyének hangsúlyozásával, de általában tartalmaz egy vázlatos várható eredménykimutatást is.

Költsége külső szakemberek bevonása esetén kb. 0,5 millió forint.

  • a frencsájz szerződés kidolgozása

A működtetési kézikönyvvel együtt a frencsájz szerződés egy kapcsolat jogérvényes dokumentuma, ezért kimagasló jelentősége van.

Funkciója, hogy szabályozza a kapcsolatot a felek között, tartalmaznia kell mindazokat a jogokat és kötelezettségeket, melyek egy hosszú távú kapcsolat előre általában nem látható eseteire is iránymutatást nyújtanak.

Jelentősége miatt külön fogok vele foglalkozni. Mivel a frencsájz kapcsolatot a Ptk. is szabályozza, mindenképp jogásszal kell elkészíttetni, ugyanakkor a jogok és kötelezettségek tartalmát csak a rendszertulajdonos szolgáltathatja. Ismereteim szerint egy jogász általában 1,5 millió forintot kér egy frencsájz szerződés elkészítéséért.

A frencsájz szerződés elkészültével befejeződik az elméleti felkészülés a lánc megvalósítására, azonban a felkészülés befejeztével korántsem fejezhetjük be a kiadások számbavételét, hiszen még csak most kezdődik a megvalósítás, aminek szintén költségei vannak.

  • a hálózatfejlesztési terv kidolgozása

Hiába vette számba bevételeit a jövendő rendszergazda, semmit nem ér vele, ha nem tudja, hány helyszínnel és ennek megfelelő számú bevétellel számolhat. A végeredményt illetően döntő szerepe van a létesíthető egységek számának, melyet az ún. hálózatfejlesztési terv hivatott megállapítani.

A hálózatfejleszési terv elkészítéséhez ki kell dolgozni a terjeszkedés elveit, időrendjét, megállapítani a lehetséges helyszíneket. Fel kell mérni a helyi piacokat, a lehetséges helyszíneket. Az amerikai mondás szerint a frencsájz = “location, location, location”, vagyis helyszín, helyszín, helyszín. Ne higyjük, hogy nincs komoly tapasztalati tartalma e mondásnak.

A lehetséges helyszínek bejárása komoly költségekkel járhat, de ezt minden vállalkozásnak magának kell megállapítania.

  • a toborzás

A hálózatépítés komoly kockázata, hogy semmi garancia nincs arra, hogy az adott helyszínen, az adott időben valóban találni-e alkalmas jelöltet. Minden hálózat feladata, hogy kidolgozza az ún. kívánatos rendszerbérlő profilját”, és lehetőleg a végsőkig ragaszkodjon is alkalmazásához.

A toborzást számos módon lehet végezni. A leggyakoribb megoldások:

  • meglévő kapcsolati háló felhasználása
  • hirdetés a helyi médiumokban
  • az azonos szakmában dolgozó helyi vállalkozások felkeresése
  • helyszíni személyes akciók, interjúk
  • nyílt napok a legközelebbi egységben
  • frencsájz vásárokon, kiállításokon való részvétel
  • frencsájz prospektus terjesztése
  • internetes frencsájz portálokon való hirdetés
  • PR cikkek iratása
  • CD-k, DVD-k készítése a hálózatról

A költségeket már a kiválasztott módszer adja, bár a lehetséges helyszínek számától függően mindenképp bizonyos költségkombinációval kell számolni. Ugyanakkor a toborzás összeköthető a hálózatfejlesztési terv feladatainak elvégzésével is.

  • a betanítás

A betanítás költségei teljesen hálózatfüggők, de itt már mégis az élet kellemesebb oldala mutatkozik, ugyanis a betanítás költségeit már tartalmazza a belépési díj, tehát ezt már nem kell a rendszergazdának megfinanszíroznia.

Költség azonban itt is jelentkezik: a betanítási centrum létrehozása, bár általában ezt a lánc valamelyik egységében szokták megoldani.

  • a megnyitó

Magyar hálózatoknál ugyan nem szokványos, de máshol a rendszergazda szolgáltatása az egység ünnepélyes megnyitójának megrendezése.

Költségei komoly szórást mutatnak, a ráfordítás szabad döntés kérdése.

  • a lánc működtetése

Minden hálózat rendelkezik belső élettel. A különböző összejövetelek, találkozók költségei már a befolyt díjakból fedezhetők, ugyanígy a különböző testületek, bizottságok működési költségei is.

Mint látható a bevételek és kiadások számbavételekor, a döntés nem könnyű, és számos vállalkozás megégette már magát, mivel nem volt képes a kiadások reális szintjét megállapítani. Még több probléma jelentkezett ott, ahol a jelentkezések elmaradása miatt kompromisszumokat kötöttek, és leszerződtek a láncba nyilvánvalóan nem való személyekkel is, akik aztán komoly károkat okoztak a hálózatnak.

A frencsájzra való felkészülés persze nem csak pénzügyi kérdés. Kérdéses a meglévő munkatársi gárda alkalmassága is a rájuk váró feladatok elvégzésére. A frencsájz speciális vonatkozásait csak akkor tudja egy vállalkozás érvényesíteni, ha minden, a későbbi hálózattal kapcsolatba kerülő munkatárs alapos frencsájz képzésben is részesül. Ez a kiadás szintén befektetésnek, és nem költségnek minősül. Azok, akik ezt nem vették figyelembe és ezen takarékoskodtak, igen drága árat fizettek később, amikor munkatársaik dilettáns módon kezelték a lánc kérdéseit.

Bár a sorozat bármikor elérhető ezen az oldalon, külön értesítést is kaphatsz a sorozat további részeinek megjelenéséről, ha ellátogatsz a főoldalra és feliratkozol.

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Post comment