A frencsájz szereplői – 5. rész

A rendszerbérlő

Publikálta: Haraszti Mihály Kategória: Franchise szereplői Dátum: 2017.10.03.

Mindenki, aki egyszer is rákényszerült arra, hogy a saját tudását, képességeit, emberi tulajdonságait értékelje, tudja, hogy talán ez az a feladat, amit még soha senki nem tudott tökéletesen elvégezni, és nem kell nagy jóstehetség annak kijelentésére, hogy valószínűleg soha nem is fogja.

Képességei, szemlélete, szaktudása, hajlamai alapján a vállalkozójelöltnek el kell döntenie, hogy egyedül képes-e egy vállalkozás sikeres felépítésére és folyamatos működtetésére. Ha már tudja, hogy melyik tevékenységi ágban, milyen szakmában, ill. szolgáltatásban kíván tevékenykedni, tájékozódhat egy önálló vállalkozás piaci, szakmai körülményeiről és követelményeiről.

Ha ismeri szakmai és emberi gyenge pontjait, melyek miatt nem tartja magát alkalmasnak az önálló vállalkozásra, megkezdheti az adott területen megvásárolható frencsájz rendszerek részletes tanulmányozását és ha van választék az adott területen, kiválaszthatja a számára legmegfelelőbbnek tűnő rendszert.

A potenciális frencsájz átvevőnek nem kell képzett szakembernek lennie a választott területen. Rendelkezésére áll a csomag részét képező betanítás vagy alkalmazhatja a szükséges tapasztalt és képzett szakembereket, akik az egységet számára szakmailag menedzselik és üzemeltetik, bár sok frencsájz rendszer ezt a megoldást kizárja.

Ekkor sem kell kétségbe esnie, hiszen a frencsájz csomag minden esetben tartalmaz betanítást a vállalkozó részére. A megalapozott rendszereknél – és ne feledjük, korántsem mindegyik ilyen – a betanítás többirányú: szakmai, piaci, és menedzsment ismeretekre terjed ki.

A szakmai betanítás értelemszerűen a vállalkozás szakirányú aspektusait öleli fel, ahol a vállalkozó korábbi szakmai ismereteinek függvényében az átvett technológia magas szintű üzemeltetésének biztosítása a cél.

A menedzsment ismeretek elsajátítása már lényegesen sokrétűbb. A vállalkozás specifikumainak függvényében kiterjed a vállalkozás vezetésének általános tudnivalóira, a humán erőforrás-gazdálkodás kérdéseire, a szervezési ismeretekre az érdekeltség és motiváció kérdéseire, általános vezetési ismeretekre.

Talán a legfontosabbak a piaccal és a piaci tevékenységgel kapcsolatos ismeretek. A betanítás foglalkozik a szakmai és üzleti terv elkészítésével, a megfelelő marketing és reklámtevékenységgel, az értékesítéssel.

Elmagyarázzák a rendszer által előírt jellegzetességek okait és betartásuk szükségességét, a hálózat belső működését, a kapcsolatokat.

Összefoglalóan elég visszautalnom a vállalkozás háromszögénél írottakra: a rendszergazdának segítenie kell partnereit, hogy végigmenjenek az ott vázol úton.

Kik ők, és miért jelentkeznek?

 

Az “amerikai álom”, a függetlenség, a saját erőből való meggazdagodás vágya a világ minden részén motiválja az embereket a saját lábra állásra. Ez egy egyáltalán nem elhanyagolható tényező a láncokhoz csatlakozni kívánó vállalkozó(jelölt)eknél.

Vannak persze más, az előbbinél lényegesen nagyobb számban jelentkező motivációs tényezők is.

Miután nem elméleti, hanem a magyar viszonyokra érvényes írást olvas, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az elmúlt évek társadalmi és gazdasági változásait. A vállalatok tömeges felszámolása, tönkremenetele szakemberek tömegét tette utcára, akik a legtöbb esetben tartalékok híján kétségbeejtő helyzetbe kerültek. A vállalkozói vénával rendelkezők azonnal saját céget alapítottak, amik persze sokkal inkább minősültek a saját részre történt állásteremtésnek, mint valódi vállalkozásnak, és sorsuk is ennek megfelelően alakult.

Ezeknek az embereknek jó része jó szakembernek minősült, de kutyaütő vállalkozónak. Honnan is tudták volna, mi lenne a teendőjük, ha soha nem hallottak marketingről. értékesítésről, pénzügyi kontrollingról, és a piac szóról is a sarki zöldségespiac jutott eszükbe?

Természetesen nem szabad általánosítani, hiszen az egyéni motivációk igen széles skálája volt tapasztalható a frencsájz láncokhoz való csatlakozást kívánóknál. Ugyanakkor általános tapasztalat, hogy a háttérben elsősorban olyan fejlemények húzódtak meg, mint a saját vállalkozás kudarca vagy kilátástalansága, az olyan feladatok tömegével való hiábavaló küzdelem, mint a marketinggel, értékesítéssel, pénzügyekkel, joggal való, sok frusztrációval járó küzdelem.

A biztonságra való törekvés tehát mindenütt az első számú motivációs tényező. Ez határozza meg a jövendő, és tényleges rendszerbérlők gondolkodását és viselkedését. Miután sem tudásban, de főleg szemléletben nincsenek egy súlycsoportban a rendszergazdákkal, ezért gyanakvóak és bizalmatlanok, és ha már el is sajátították a piaci tevékenység fortélyait, sokkal inkább végrehajtó szemléletűek, mint kreatív, alkotó személyiségek.

Ha kategorizálni szeretnénk őket, az alábbi típusokat különböztetném meg:

  • új vállalkozó

Azoknál a láncoknál, melyek sok egységet szeretnének nyitni, a legkedveltebb típus. Ennek oka, hogy múltbéli vállalkozói tapasztalat híján mindent elfogadnak etalonnak, ami az adott lánc sajátja. Nem kételkednek, nem vitatkoznak, készséggel beállnak a sorba, és ha megfelelő színvonalú volt a betanítás, nagyon kevés baj van velük.

  • korábban saját vállalkozással rendelkező vállalkozó

Természetesen van számos lánc, ahol a rendszertulajdonos nem kívánja mindig fogni partnerei kezét, ezért ragaszkodik a vállalkozói tapasztalat meglétéhez. Főleg azok a vállalkozók kívánatos partnerek, akik előző vállalkozásukkal csak küszködtek, sőt, tönkre is mentek. Ők sem vitatkoznak sokat, ráadásul már érezték a vereség keserű ízét, és ezt nem szeretnék újra érezni, tehát készséggel alkalmazkodnak a rendszergazda iránymutatásaihoz.

  • korábban más saját tulajdonú hálózat egységvezetője vagy vezető alkalmazottja

Ez a legveszélyesebb kategória. Miután már rendelkeznek több-kevesebb tapasztalattal, állandóan vitatkoznak, hozzáértésük bizonyítékaként mindig mindent jobban akarnak tudni, a saját fejük után mennek, nem tartják be a rendszer előírásait. Tapasztalatuk, piacismeretük ugyan előnynek tűnik, de soha nem árt feltenni a kérdést: miért is hagyták ott korábbi állásukat?

  • befektetők

Számos befektető próbál jól jövedelmező egységre tenni egy neves hálózatban, melyet alkalmazottakkal kíván üzemeltetni. Okos rendszergazdák szóba sem állnak velük, sőt, a frencsájz szerződések egyik sarkalatos pontja a személyes munkavégzés. Nagyon sok olyan dolog van egy vállalkozásban, melyet csak tulajdonosi szemlélettel lehet színvonalasan és alaposan elvégezni, erről lemondani balgaság lenne.

Fenti felsorolásnak a jelentkezők stratégiai megítélésénél van jelentősége. Attól függően, milyen erőforrások állnak a rendszergazda rendelkezésére, döntenie kell, milyen mértékben kívánja uralni partnereit, illetve mennyire számít közreműködésükre.

Teljesen világos, hogy ha egy kívánatos szintet szeretnének elérni, az erőforrások elmaradását a kívánatos szinttől a rendszerbérlőknek kell pótolniuk. Nem mindegy tehát, hogy milyen szakmai, vállalkozói tudással, tapasztalattal, készségekkel, és képességekkel rendelkeznek.

Vállalkozói megalapozottságuk, tudásuk, és tapasztalatuk fogja eldönteni, mennyire segítik, vagy éppen akadályozzák a frencsájz két meghatározó tényezőjét, a taníthatóságukat, tanulási készségüket, és etikai magatartásukat.

A taníthatósági gondok általában a láncon belül maradnak, és maximum a rendszergazda gondjait növelik. Más a helyzet az etikával. Miután ment már tönkre magyar frencsájz hálózat a rendszerbérlők alacsony etikai színvonalán – külföldi példákról nem is beszélve -, ez a tényező olyan kritikus, hogy a hálózat sorsát is eldöntheti.

Ezen a ponton újra értelmet nyer a felfogás: betanítani mindent lehet, de a jellemét mindenki maga hozza a hálózatba. A legfontosabb tehát a jelentkező szemlélete, mely minden téren érvényesül.

A rendszerbérlők metamorfózisa

 

Ha akarok venni egy mosógépet és ki tudom fizetni az árát, az eladó számára magától értetődő természetesség, hogy eladja nekem, és elégedetten zsebeli be a pénzt.

A frencsájz lánchoz való csatlakozás messze nem ilyen egyértelmű, automatikus üzlet. Hiába tenné le valaki a belépési díjat, korántsem lehet meggyőződve arról, hogy jelentkezését el is fogadják.

A rendszerbérlőket ugyanis – legalábbis a komoly hálózatoknál – kiválasztják. Gondosan előre megtervezik az ún. kívánatos rendszerbérlő profilját, és a jelentkezőket ehhez mérve bírálják el, és válogatják ki. Figyelembe veszik

  • a szakmai követelményeket;

Vannak láncok, melyek kész, és gyakorlattal rendelkező szakembereket részesítenek előnyben, és vannak, akik kizáró oknak tekintik a szakmai múltat, mivel az ilyen emberek állandóan vitatkoznak, a megszokott gyakorlatot szeretnék követni, és nem fogadják el a lánc módszertanát az egyedül mindenhatónak.

  • a hálózat követelményeit;

Minden láncnak megvannak a speciális jellegzetességei (munkaidő hossza, éjszakai műszakok, túlórák, egyedi módszerek stb.), melyekhez való igazodás a csatlakozás előfeltétele.

  • a kívánatos szociográfiai követelményeket;

Vannak ún. családi frencsájzok, ahol a család minden tagja részt vesz a működtetésben, vannak, ahol a családi kötelezettségek komoly akadályt jelentenek, tehát csak független partnert fogadnak el stb.

  • a kívánatos emberi követelményeket;

Mennyire kommunikatív, tanulni hajlandó a jelölt, konfliktus- és stressztűrő-e, hajlamos-e az együttműködésre, mennyire domináns személyiség, beszél-e idegen nyelveket stb.

  • a kívánatos vállalkozói szemléletet, tudást, és gyakorlatot.

Mennyire tud a 24 órából, ha kell, 26-ot dolgozni, mennyire tud bánni a munkatársakkal, mennyire képes igazodni az állandóan változó környezethez, tönkrement-e már stb.

A kapcsolat minőségét elsősorban a gondos előkészítés, és válogatás színvonala befolyásolja. Ne legyenek azonban illúziói, ebben a témában szoktak a legnagyobb és legváratlanabb változások bekövetkezni, melyek hihetetlenül romboló hatással is járhatnak.

Ezt nevezik a rendszerbérlők metamorfózisának.

A rendszerbérlők egy előre látható pályán alakulnak ugyanis át.

A szerződéskötés után az öröm és a megkönnyebbülés a jellemző, hogy sikerült, kiválasztották, valószínűleg biztosítva van a jövője. Szorgalmasak, törekvők, intellektuálisan és érzelmileg is azonosulnak a rendszerrel és a hálózattal. Igyekeznek bizonyítani, hogy a rendszertulajdonos jól döntött, amikor őt választották.

Eltelik kb. egy év. A szakmai ismeretek elsajátítása, a szükséges gyakorlat megszerzése általában max. két hónap. A vállalkozói, piaci ismeretek és gyakorlat sokkal hosszabb ideig tart, mivel itt nincs statikus állapot, meg kell tanulnia, hogy mit, miért, és hogyan tesznek. Állandóan a piacot figyelik, van-e új igény, elégedettek-e a vevők, van-e új eszköz és módszer, amit alkalmazni kellene, és ha döntést nem is, önálló véleményt kell kialakítani. Ha ez is megvan, az eredmények is kielégítőek, bejut saját “komfort zónájába”. Úgy gondolja jó döntést hozott, amikor ezt a láncot választotta,  már mindent tud, a kockázatok drasztikusan csökkennek. Már bővel elég lényegesen kevesebbet dolgozni, “csak” arról kell gondoskodni, hogy továbbra is “fusson a szekér”. Ezzel meg is kezdődött átcsúszása a “másik” oldalra.

E ponton jön az igazi útelágazás.

A rendszerbérlők zöme, bár eljut idáig, pontosan tudja, hogy ez egyedül nem következhetett volna be. Tisztában vannak vele, hogy a rendszerbérlő segítsége kellett ahhoz, hogy a bizonytalan korábbi állapotból való kikászálódáshoz sem az akkori szemlélete, tudása, képességei nem lettek volna elegendők. Ezen túl a leglényegesebbel is tisztában vannak: a jövőben is előfordulnak majd kritikus helyzetek, új kihívások, amik túléléséhez újra csak a rendszertulajdonos, és a többi rendszerbérlő segítségére lesz szükségük.

Nem mindenki ilyen bölcs azonban. Szinte minden hálózatban vannak, akiknél itt kezdődik a következő fázis, az “ezt én is ki tudtam volna találni”. Végülis korábban is a szakmában volt, az újdonságokat el tudta volna lesni másoktól. Ha nem volt a szakmában, elég lett volna alkalmazottként kis időt valakinél eltöltenie, hogy mindent elsajátítson,  nem olyan nagy csoda ez, itt is hamar megtanulta. Jó, a piaci dolgok valóban gondot okoztak volna, de azért abban sincsenek olyan nagy durranások, ha foglalkozott volna velük, azt is meg tudta volna tanulni, és ha kevesebb jövedelme is lett volna, az is bőségesen elegendő.

Ezek a gondolatok még csak benne fogalmazódnak meg, a következő fázis azonban már szélesebb nyilvánosságot kap, mivel az “ugyan miért fizetünk még mindig és ennyit?” kérdést már nem csak magának teszi fel, hanem a többi rendszerbérlő némelyikének. És itt kezdődik a hálózat eróziója, ha a rendszergazda nem értesül időben a helyzetről, és nem cselekszik azonnal és határozottan.

Hogy mit és hogyan kell és lehet cselekednie, azt majd a hálózaton belüli konfliktuskezelés tárgyalásakor mondom el, itt legyen elég a folyamat rögzítése.

A sorozat következő részében a két fél kapcsolatát próbálom meg bemutatni.

Bár a sorozat bármikor elérhető ezen az oldalon, külön értesítést is kaphatsz a sorozat további részeinek megjelenéséről, ha ellátogatsz a főoldalra és feliratkozol.

 

Gondjaid vannak a vállalkozásodban? Bizonytalan vagy, hogy merre menj? Szívesen állok rendelkezésekre konzultációval, és ha mindketten úgy gondoljuk, rövidebb-hosszabb távú együttműködés is lehetséges.

Hívj, írj bátran:
Haraszti Mihály              (+36) 20 9725887             franchise.megoldasok@gmail.com

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Post comment