A frencsájz szereplői – 1. rész

Miért ők?

Publikálta: Haraszti Mihály Kategória: A franchise szereplői Dátum: 2017.09.05.

Egy frencsájz üzletben két természetes szereplő van: a rendszer tulajdonosa és a hálózathoz csatlakozó vállalkozó. Kizárólagos döntésüktől függ, hogy harmadik céget bevonnak-e az ügylet valamely szakaszába, a tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy szinte minden esetben szerephez jutnak harmadik felek az ügylet általános, vállalkozói, frencsájz, jogi vagy pénzügyi oldalának kezelésében.

 

A frencsájz kapcsolatban különösen igaz az az immár unalomig ismételgetett tétel, hogy miután a frencsájz kapcsolatban is emberek működnek, akik a kölcsönös sikerre szerződnek, döntő az emberi tényező. Motivációjuk, szubjektív véleményük, érzéseik, és ezeken alapuló cselekedeteik határozzák meg a vállalkozás sorsát, és emiatt kritikus jelentőségű, hogy helyesen értsük őket.

Ha igazán meg szeretnénk érteni a frencsájz szereplőit, akkor szélesebb környezetből kell kiindulnunk, ugyanis ezen szereplők alapvető tulajdonsága, hogy ők vállalkozók. Ugyanolyan vállalkozók, mint a független vállalkozások tulajdonosai, tehát rájuk is érvényesek a vállalkozókra jellemző tulajdonságok, és mégis teljesen mások.

A vállalkozók megértéséhez elsőként a frencsájz jelentése a rendszerbérlők számára témánál már említett nemzetközi statisztikai adatból kell kiindulnunk, miszerint elsősorban szemléleténél, gondolkodásánál, tudásánál, szakmai szocializációjánál fogva, személyes készségei, képességei alapján a társadalmak mindössze 8%-a alkalmas önálló vállalkozás létesítésére és sikeres működtetésére. Ennek alapján, ha figyelmen kívül hagyjuk a frencsájz rendszerbérlők táborát, akik – némi túlzással a rendszergazda támogatásának köszönhetően eredendő alkalmatlanságuk ellenére mégis talpon tudnak maradni, kijelenthetjük, hogy a társadalom 92%-a megbukna, ha vállalkozást indítana.

Mi ennek az elsőrendű oka?

A keserű igazság: az emberi természetből eredő tulajdonságok miatt a vállalkozások „természetes” útja a sikertelenség, a kudarc, a bukás.

Már említettem, hogy a vállalkozások legnagyobb kerékkötője, sőt, néha ellensége szemléleténél fogva a saját tulajdonosuk, aminek okai nem csak személyes fogyatékosságaikban, hanem az emberi természet hibáiban is keresendő.

Az emberi természet egyik alapvető vonása az önbecsapás. Miután elemi szükséglet, hogy az ember békében éljen önmagával – mivel csak így lehetséges, hogy a környezetével is békében éljen -, miközben gyengeségei, jellembeli hibái számtalan esetben nehéz helyzetbe sodorják, a legkézenfekvőbb és legkönnyebb gyógyírt a problémás helyzetek feloldására az önfelmentés, a történtek átírása, átfestése nyújt. „Az nem is úgy volt”, „nem én voltam a hibás” és társaik biztosítják a kapaszkodókat, hogy egy idő után ők is elhiggyék, és meggyőződéssel állíthassák akár a valóban történtek ellenkezőjét is, és felháborodva utasítsanak vissza minden, ezzel ellenkező tartalmú állítást..

Mikre vezethetők vissza e rendkívül sajnálatos magatartásformák, és hogyan jelentkeznek a vállalkozások világában?

  • Az emberi szemlélet alapvetően a tagadásra épül. A „velem ez nem fordulhat elő” kiindulás, mely szinte előre felmentést ad a közismert feladatok elvégzése és a felelősség viselése alól, szinte minden fiatal életkezdésére jellemző. Mindenki abból indul ki, hogy az ő házassága boldog és kiegyensúlyozott lesz, ő nem csal, és nem csalatik meg, az ő családjának minden tagja egészséges lesz, az ő gyerekei ne lesznek iszákosak, drogosok, és kudarcemberek, az ő szakmai pályája töretlen lesz, és sokáig lehetne folytatni a sort.
  • Ha ellenben minden kezdés ilyen optimistán indul, miért lenne ez másként a vállalkozások esetében? Azt már nagyon kevesen teszik hozzá, hogy a kiegyensúlyozott párkapcsolatért folyamatosan meg kell küzdeni, a sikeres karrierért szorgalmasan kell folyamatosan tanulni, a gyereknevelést nem elég az ösztönösen tanult minták alapján végezni, hanem tanulni is kell stb. Nem csoda, ha általános a szemlélet, hogy a vállalkozói lét csak döntés kérdése. Miután a vállalkozást nem szakmának, hanem állapotnak tartja, nem ismeri el a vállalkozói tudást, ismereteket a siker előfeltételének, elsajátítandónak. Nem ismeri önmagát, saját korlátait, erősségeit és gyenge pontjait, amiket így tevékenysége során sem vesz figyelembe. A problémákért mindent átfest, és mindenkit hibáztat, csak önmagát menti fel minden felelősség alól.
  • Gondolkodására az opportunista szemlélet a jellemző, mindenbe belekap, képtelen célokat kitűzni, és a fókuszt állandóan megtartva megvalósítani őket.
  • Egyedi lépéseket tesz, nem pedig folyamatot hajt végre – nincs távlati terv, nincs oda vezető út, annak lépései
  • Tetteit a vágyak és félelmek irányítják a piac realitásai helyett.
  • Nem tudja elmagyarázni, mit miért tett, nincs analízis, nem összefüggéseiben nézi a lépéseket.
  • Nem tud/hajlandó igazodni az állandóan változó környezethez.

A fentiek, melyek a vállalkozók tömegeire érvényesek, képezik a „természetes” magatartásformákat. A sikeres vállalkozók, köztük a frencsájz rendszergazdák ezzel szemben „természetellenes” magatartásukkal tűnnek ki a sorból. Ők nem tartják kivételnek magukat, ők tudatosan felkészülnek a várható problémákra, nyitottak az új ismeretek elsajátítására, készek akár ősz fejjel is beülni az iskolapadba, és tudják, hogy a piaci körülmények állandó változásai miatt újra és újra el kell végezniük a korábban jól megoldott feladatokat is.

Ők elsősorban szemléletüknél fogva nem csak a sikeres 8%-ba tartoznak, hanem a piacot uralni, vállalkozásukat növekedésre képes állapotba hozni is alkalmas vállalkozók táborába, akik hálózatukkal a problémás vállalkozók és vállalkozójelöltek közül többeket is képesek sikeressé tenni.

Ehhez azonban mindkét félnek komoly erőfeszítéseket kell tennie.

Míg egy egyszeri üzlet esetén joggal legyinthet valaki, hogy miért is érdekelje a másik fél helyzete, szándéka, motivációja, elégedettsége, a frencsájz esetében végzetes hibát követhet el az érintett, ha nem foglalkozik a másik félre vonatkozó tényezőkkel. Ahogy többször is hangsúlyoztam, a frencsájz hosszú távú kapcsolat, melynek egyik meghatározó eleme a kölcsönös sikerérdekeltség, vagyis az egyik fél sikere csak és kizárólag a másik fél sikerén keresztük érhető el.

A sorozat következő részében a rendszertulajdonosok jellemzőit tárgyalom, és ha Te is frencsájz láncot szeretnél építeni, jobban teszed, ha mélyen megfontolod a leírtakat.

 

Bár a sorozat bármikor elérhető ezen az oldalon, külön értesítést is kaphatsz a sorozat további részeinek megjelenéséről, ha ellátogatsz a főoldalra és feliratkozol.

 

Gondjaid vannak a vállalkozásodban? Bizonytalan vagy, hogy merre menj? Szívesen állok rendelkezésekre konzultációval, és ha mindketten úgy gondoljuk, rövidebb-hosszabb távú együttműködés is lehetséges.

Hívj, írj bátran:
Haraszti Mihály              (+36) 20 9725887             franchise.megoldasok@gmail.com

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Post comment