A két fél viszonya – 1. rész

Egy ambivalens kapcsolat

Publikálta: Haraszti Mihály      Kategória: Franchise kapcsolat      Dátum: 2017.10.03.

Bár természetesen az ellenkezőjére is van példa, abból érdemes kiindulni, hogy mindkét fél a legjobbat óhajtja: a kölcsönös sikert. Igyekszik saját határain belül mindent megtenni, hogy ezt elő is segítse, de sajnálatos módon némelyeknek igencsak szűkek a határai.

 

Nem győzöm hangsúlyozni, amit a legtöbb rendszertulajdonos hajlamos figyelmen kívül hagyni: a frencsájz sikerének legfontosabb előfeltétele, hogy mindkét fél tisztában legyen a frencsájz kapcsolatmenedzsment jellegével, és eszerint is viselkedjen.

A klasszikus mondás szerint diktátorok ne menjenek rendszergazdának, hiszen itt nincs helye sem a parancsolgatásnak, sem az utasításnak, a szankcionálásról, fegyelmezésről már nem is beszélve, kreatív emberek pedig ne menjenek rendszerbérlőnek, hiszen itt a legtöbb esetben a sutba dobhatja akár ragyogó ötleteit is, hiszen az üzleti formátumú frencsájz esetén legtöbbször betű szerint engedelmeskedni kell az előírásoknak.

Hogyan lehet akkor békében megférni sok éven keresztül?

Úgy, mint minden emberi kapcsolatban. Néha vitákkal, néha veszekedésekkel, néha tányércsapkodással, de mindenkor a megoldásra törekedve. Egy normál házasságban is így megy ez, hát még ha a többnejűség is engedélyezett! Márpedig a rendszergazda és számos partnerének kapcsolata igen sokban ehhez hasonlítható.

A kapcsolat jellemzői alapvetően három csoportra oszthatók:

  • a békés, egyenrangú kapcsolat jellemzői
  • a dominancia, de NEM az egyoldalúság jellemzői
  • megjelennek a komoly érdekellentétek.

Ebben a bejegyzésben az első kettő témával foglalkozom, a harmadik csoportba tartozó, igazán problematikus tételek megérdemelnek egy külön bejegyzést.

Békés, egyenrangú kapcsolat jellemzői

 

Ezek a jellemzők hivatottak garantálni a kölcsönös sikert, nem véletlen, hogy minden szakkönyv főleg ezeket emeli ki, és hangúlyozza.

  • kölcsönös, hosszú távú érdekeltség egymás sikerében

A felek alapvető érdekei közösek: az egységek és a lánc sikere. Ez a legfőbb érdek, és ezt szem előtt tartva lehetséges csak az időről-időre felmerülő viták és feszültségek rendezése, ha nem is mindig mindkét fél teljes megelégedésére. Bármely fél sikere csak a másik fél sikerén keresztül érhető el, ennek megfelelően mindkét fél elemi érdeke, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel elősegítse saját, és partnere sikerét. Ez a közös érdek mindenképp pozitív alaptöltetet ad a kapcsolatnak, és jogosan lehet számítani a kölcsönös bizalomra és együttműködési készségre.

Akármilyen okból is következett be azonban a kudarc, jobb esetben csak jogosan vet rossz fényt az egész hálózatra, rosszabb esetben megakaszthatja a teljes há-lózatfejlesztési folyamatot, hiszen ki lesz bolond fizetni egy olyan üzleti modell al-kalmazásáért, mellyel már meg is bukt Akármilyen okból is következett be bármely egység kudarca, jobb esetben csak jogosan vet rossz fényt az egész hálózatra, rosszabb esetben megakaszthatja a teljes hálózatfejlesztési folyamatot, hiszen ki lesz bolond fizetni egy olyan üzleti modell alkalmazásáért, mellyel már meg is buktak néhányan. Emiatt a rendszergazda egyszerűen nem engedheti meg egyetlen egysége bukását sem, és inkább visszavásárolja és csendben felszámolja az egységet, mint lehetővé tegyen egy negatív sajtóvisszhangot.

Miután a rendszerbérlő egzisztenciáját is alapvetően befolyásolja a hálózat híre, és ennek megfelelően piaci helyzete, az ő elemi érdeke is azt diktálja, hogy minden eszközzel járuljon hozzá a lánc sikeréhez.

E tétel, mint fő vezérlő elv a frencsájz minden formájára érvényes, bár a kölcsönös segítségnyújtás mértéke az egyes frencsájz formáknál természetesen igen változó.

  • kölcsönös egymásrautaltság

A két fél ugyanakkor rendkívüli mértékben kiszolgáltatott is a másik tevékenységének. Ez az alapja a szintén állandóan megtalálható kölcsönös gyanakvásnak, és annak, hogy árgus szemekkel figyelik a másik minden intézkedését, mozdulatát. A hosszabb távú érdekek ugyan dominánsak, nagyon nehéz azonban egy adott helyzetben megítélni, hogy valamelyik fél egy-egy cselekedete nem az egyéni érdekek érvényesítését jelenti-e a másik fél rovására. A kölcsönös kiszolgáltatottság nem csak a két szerződő fél között hat, hanem oldalirányban is. Ha valamelyik rendszerbérlő megszegi a rendszer előírásait, és rombolja a hálózat értékeit, jó hírét, az minden frencsájz átvevő helyzetét kedvezőtlenül befolyásolja.

  • nem szokványos és főleg nem automatikus kapcsolat

A frencsájz kapcsolatok egyik lényegi jellemzője, hogy a rendszergazda és az egyéni vállalkozó között semmiképp sem a megszokott bérbeadó-bérlő viszony áll fenn.

A frencsájz üzlet létrejötte nem automatikus. Egy szokványos üzlet, bolt, mindenkit kiszolgál, hiszen számára a vevő személye közömbös, ő kizárólag a vételár beszedésében érdekelt. A lakását már nem adja ki senki akárkinek, hiszen nem rendeltetésszerű használat esetén az ingatlan károsodhat, tehát itt pótlólagos vagyoni érdekeltség áll fenn. Egy frencsájz hálózat esetén ennél még többről van szó: egy renitens rendszerbérlő az egész lánc létét fenyegetheti,  számos más rendszerbérlő egzisztenciája kerülhet általa veszélybe, de legjobb esetben is a problémás személyről való gondoskodás aránytalanul magas erőforráslekötéssel jár, miközben képtelen kihasználni a terület üzleti potenciálját.

A lánchoz csatlakozni kívánó vállalkozók közül ezért gondos mérlegelés alapján választják ki azokat, akikkel a rendszergazda szerződést köt, hiszen semmi nem kötelezi a szerződéskötésre, azt minden további nélkül megtagadhatja az arra alkalmatlannak vélt személyek esetén.

A frencsájz átadó és a hálózatához csatlakozott vállalkozó között speciális és hosszú távú kapcsolat alakul ki, amelynek alapja a kölcsönös kötelezettségvállalás és az érdekközösség, amely a tapasztalatok szerint a kölcsönös előnyök mellett sem mentes a vitáktól, sőt, – mint majd látni fogjuk – néha a komoly konfliktusoktól sem.

Az egyoldalúság, a dominancia jellemzői

 

Sokkal problematikusabbak azok a jellemzők, melyek a kapcsolat egyoldalúságát, a rendszergazdák egyértelmű dominanciáját mutatják.

  • egyenlőtlenség a rendszergazda javára

A kapcsolatot alapvetően meghatározza, hogy a két fél koránt sincs egy súlycsoportban, és az egyértelmű erőfölény a rendszergazda oldalán figyelhető meg. Ennek több oka is van:

  • egyirányú az innováció, majdnem minden ötlet, elképzelés a rendszertulajdonostól származik, amit a rendszerbérlők „csak” megvalósítanak;
  • a jogok, melyeket a rendszerhez csatlakozó vállalkozók megvásárolnak, szintén a rendszergazdától származnak;
  • a rendszergazda tanítja be a vállalkozási csomag használatára a rendszerbérlőket;
  • a rendszer tulajdonosa nyújt folyamatos támogatást partnerei részére;
  • a rendszer betartatására a rendszergazdának „egzisztenciális zsákutcát” kell teremtenie, vagyis képesnek kell lennie azzal fenyegetni az előírásokat be nem tartó rendszerbérlőket, hogy elveszítik pénzügyi és más befektetésük számottevő részét – ha nem az összeset.

Világosan kell látnunk, hogy az egyenlőtlenség nem döntés kérdése, hanem a hálózaton belüli szerteágazó kapcsolatok kényszere. A rendszergazda csak akkor képes felelni az eredményességért, ha átvevői valóban be is tartják a rendszer előírásait. Miután a kölcsönös kiszolgáltatottság oldalirányba is hat, a rendszertulajdonosnak a többi rendszerbérlő érdekeinek védelmében is abban a helyzetben kell lennie, hogy megakadályozza a hálózat gyengítését, és ha szükséges, bármely eszközzel hatékonyan tudjon fellépni a rendszer előírásait be nem tartó, és a többiek helyzetét is veszélyeztető partnerrel szemben.

Ez a dominancia tartalmi, és a felsoroltak miatt a kapcsolat másként el sem képzelhető. Nagyobb súllyal esik ellenben latba

  • a rendszertulajdonos erőfölénye

Ha valaki ad valamit, azt el is veheti, illetve megtagadhatja a további támogatást. Ez már a másik felet kiszolgáltatott helyzetbe hozza, itt már a rendszergazda erőfölényéről beszélhetünk, s bár a rendszerbérlő is képes komoly károkat okozni a rendszertulajdonosnak, az ő kockázata lényegesen nagyobb. Míg a rendszergazdának akár több száz partnere lehet, a vállalkozónak a rendszergazda az egyetlen partnere, akire ráadásul döntően rá is van utalva. A rendszertulajdonos egy egység bukása esetén a legtöbb esetben behozhatja veszteségét, vagy akár különösebb veszteségek nélkül is kezelheti a helyzetet, a vállalkozónak a bukás esetleg élete megtakarításainak elvesztését, teljes egzisztenciájának megingását jelentheti.

  • a rendszerbérlők önállóságának korlátozása

Jogilag a rendszerbérlők önálló vállalkozók, ezt az önállóságot azonban drasztikusan korlátozza rendszerbetartási kötelezettségük, és egzisztenciális függőségük.

A rendszerbérlők önállóságának korlátozása a frencsájz forma öntörvényű sajátja, aminek szintje a frencsájz különböző formáinál rendkívül változó. A névhasználati frencsájz esetén teljes szabadságot élveznek, és kizárólag a minőségi követelmények betartása a feladat. Minél fejlettebb a frencsájz rendszer, a kidolgozottság foka a vállalkozás létrehozásának és működtetésének minél több vonatkozására terjed ki, annál kisebb a rendszerbérlő önállósága, hiszen minden előírást be kell tartania.

Látni kell azonban, hogy a rendszergazdák nem öncélúan korlátozzák partnereik önállóságát. Minden kérdésre több jó válasz létezik, és ez igaz a piaci kérdésekre is. A rendszertulajdonos azonban – miközben tudatában van annak, hogy az általa megadott válasz korántsem kizárólagos – csak saját módszereiért tud felelősséget vállalni. Úgy véli, hogy belső harmóniával rendelkező, egységes rendszert fejlesztett ki, és az általa ajánlott út biztosan a sikerhez vezet. Ez az oka, hogy be kell tartatnia minden előírást, szükség esetén akár rá is kell kényszerítenie partnereit a választott út betartására, hiszen csak akkor van abban a helyzetben, hogy érdemi segítséget tudjon nyújtani a felmerülő gondok megoldásához.

A sorozat következő részében a két fél kapcsolatát kezdem boncolgatni, ami meghatározza a hálózat sorsát, és jövőjét. 

 

Bár a sorozat bármikor elérhető ezen az oldalon, külön értesítést is kaphatsz a sorozat további részeinek megjelenéséről, ha ellátogatsz a főoldalra és feliratkozol.

 

Gondjaid vannak a vállalkozásodban? Bizonytalan vagy, hogy merre menj? Szívesen állok rendelkezésekre konzultációval, és ha mindketten úgy gondoljuk, rövidebb-hosszabb távú együttműködés is lehetséges.

Hívj, írj bátran:
Haraszti Mihály              (+36) 20 9725887             franchise.megoldasok@gmail.com

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Post comment