A pénzügyi terv – 2.

A kiegészítő bevételek

Publikálta: Haraszti Mihály      Kategória: A frencsájz folyamata      Dátum: 2018.01.30.

A múlt héten elemeztük a bevételi oldalon szereplő klasszikus jövedelmeket, melyek (szinte) minden hálózatnál megtalálhatók. Foglalkozzunk most a néhány opcionális bevétellel, melyek egyáltalán nem minden láncnál jelentkeznek, jelentőségük mégis kiemelkedő.

 

A rendszertulajdonös számára a megtérülést természetesen a belépési díjakból befolyó összegek biztosítják, tehát komolyan érdekelt a hálózatfejlesztési tervben meghatározott egységszám mielőbbi elérésében. A royalty is tartalmazhat profitot, de ez sokszor eltörpül azon összegek mellett, amit

az áruszállításokon elért profit

biztosít számára.

Ismeretes, hogy a láncok jelentős része előírja, hogy partnerei bizonyos eszközöket, anyagokat meghatározott forrásból kötelesek beszerezni. Ennek három oka lehet:

  • minőségbiztosítás
  • árelőny a rendszerbérlők számára
  • jutalék formájában jelentkező profit a rendszertulajdonos számára (az sem kizárt, hogy a rendszertulajdonos vásárol a szállítóktól, és partnerei tőle veszik meg, aminek elsősorban finanszírozási okai vannak).

A frencsájz rendszerek bizonyos része komoly hasznot húz a nagytömegű árubeszerzés előnyeiből. Nem feltétlenül a rendszergazdák mohóságát jelzi, ha e szállításokból hasznuk származik. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a kereskedelmi frencsájz rendszerek két tényezőre épülnek: a termékek kizárólagosságára, és/vagy a nagytömegű árubeszerzés árelőnyeire. Számos láncot kizárólag azért létesítettek, hogy biztos felvevőpiacot teremtsenek egy cég áruinak forgalmazására (pl. Levi’s), de érdekes módon ezek a láncok a legritkább esetben bizonyultak sikeresnek. A kizárólagosság ugyanis a többi értékesítési csatornáról való tudatos lemondást is jelenti, amit igen kevesen, kizárólag magas nyereségtartalmú, exkluzív termékek vagy szolgáltatások esetében engedhetnek meg maguknak.

Bár nem csekély azoknak a rendszereknek a száma sem, ahol a közös beszerzésből származó hasznot teljes mértékben átengedik a rendszerbérlőknek, az a jellemző, hogy számos láncnál a rendszergazdától kötelező árubeszerzés komoly és folyamatos bevételi forrást jelent. Számos rendszer, amelyekben az áruszállítás jelentős szerepet játszik, nem is szed royaltyt, mivel a rendszertulajdonos a kereskedelmi árrésben keresi meg kiadásai fedezetét, ami azzal az előnnyel is jár, hogy kiesik egy igen gyakran jelentkező feszültségforrás.

A felesleges feszültségek – és a versenyhivatali kellemetlenségek – elkerülésére ugyanakkor ajánlatos a rendszertulajdonosok által kötelezően előírt beszerzéseket csak azokra a termékekre korlátozni, melyek feltétlenül szükségesek a rendszerrel történő azonosuláshoz, vagy melyek egyediségüknél fogva a nyílt piacon nem szerezhetők be.

A kijelölt forrásból kötelező árubeszerzést egyébként a versenytörvények is csak ott engedélyezik, ahol máshonnan nem beszerezhető termékeket használnak. Egyébként a rendszertulajdonos kizárólag kötelező minőségellenőrzést köthet ki, amivel persze vissza is lehet élni, és nem ritkán vissza is élnek.

helyiségek, ingatlanok bérleti díja

A frencsájz hálózatok jelentős számánál meghatározó jelentősége van a helyszínnek, amit alapos elemzés alapján választanak ki. Nem véletlen, hogy Amerikában a frencsájz sikerére a jelszó: location, location, location (helyszín, helyszín, helyszín).

Számos lánc létezik, melynél a helyszín a rendszertulajdonos tulajdonában, vagy bérleményében van, és ő adja bérbe a rendszerbérlőknek. Túlmenően azon a tényen, hogy a vállalkozás indítása szakaszában a rendszerbérlőknek a saját tulajdonú helyiségek megvásárlása néha elviselhetetlen terhet jelentene, a rendszergazdák motivációját e helyiségek megvásárlására és a csatlakozó vállalkozóknak való bérbeadására mégsem ez a körülmény jelenti. Sokkal jelentősebb az a piaci meggondolás, hogy egy adott helyen bevezetett helyszín önmagában piaci értékkel bír és a rendszergazda komoly érdeke, hogy az adott rendszerbérlővel fennálló szerződés bármely okból bekövetkező megszűnése esetén is birtokon belül maradjon és a későbbiekben is élvezhesse a helyszín bevezetettségének üzleti előnyeit. Az ingatlanba való befektetés pedig a világon mindenütt jövedelmező üzlet, bár itt az egyéb tényezőkből származó előnyök mellett legfeljebb “eper a tortán”. Ennek a kérdésnek a jelentőségét bizonyítja, hogy például a McDonald’s Amerikában éttermei 60(!) %-át saját tulajdonban tartja, annak ellenére, hogy az éttermek mindössze 25%-át üzemelteti saját maga.

Ezek a bevételek lehetőséget nyújtanak az üzleti kapcsolat egyéb pénzügyi vonatkozásainak befolyásolására is. A McDonald’s ma már Amerikában többet szed be a bérleti díjakból, mint a royalty-ból, ami lehetővé tette számára az igen alacsonynak számító 3%-os royalty megállapítását.

pótlólagos szolgáltatások a frencsájz átvevők részére

A rendszer előírásain túlmenően a frencsájz átadó pótlólagos szolgáltatásokat is felajánlhat a frencsájz átvevőknek, például könyvelést, bérelszámolást és egyéb logisztikai, adminisztratív és üzleti szolgáltatásokat. Ezekért természetesen külön díjakat állapíthat meg.

Gyakoribb persze, hogy az ilyen szolgáltatások a rendszerbe lesznek beépítve. Ennek indoka nemcsak az, hogy költségoptimalizálást és a rendszertartalom uniformizálását teszi lehetővé, hanem legalább ekkora súllyal esik a latba a rendszertulajdonos számára a bevételek ellenőrzésének lehetősége. Ez magyarázza, hogy sok lánc központja ingyen végzi az egységek könyvelését.

Az egységes megjelenést biztosítandó gyakori a belsőépítészet, a konyhatechnológia és gépészet elrendezése és beszerelése, a kereskedelmi láncoknál a polcrendszer elhelyezésének – természetesen külön díj ellenében való – átvállalása.

speciális képzések díja

Az utóbbi években tűnt fel egy új bevételi forrás, mégpedig azokban a szakmákban, melyek presztízse olyannyira alászállt, hogy az már a színvonalasabb hálózatok üzletmenetét is veszélyezteti. Ilyen elsősorban az ingatlanforgalmazás, és más, olyan szolgáltatások, ahol igen alacsony a beszállási küszöb (a tevékenység megkezdéséhez szükséges tőke, és szaktudás). A tényleges tudással rendelkező hálózatok ma már hajlandók a versenytársak részére is alapképzést biztosítani, hogy ezzel is emeljék az általános szakmai színvonalat, hiszen a szakma presztízsének csökkenése őket is hátrányosan érinti.

Az igazán speciális tudást igénylő szakmákban ez a téma úgy jelentkezik, hogy a betanítás tartalmazza az alapképzést, és a speciális ismereteket külön díj ellenében lehet belső képzésen elsajátítani. Ilyennel találkoztam például az építőipar új technológiákat alkalmazó területein.

Bár a sorozat bármikor elérhető ezen az oldalon, külön értesítést is kaphatsz a sorozat további részeinek megjelenéséről, ha ellátogatsz a főoldalra és feliratkozol.

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Post comment