Hogyan győzhetünk a versenyben?

Publikálta: Haraszti Mihály Kategória: Franchise fogalma, Verseny Dátum: 2017.06.20.

A versenynek, mint abszolút elsődleges előfeltételnek az elfogadása szükséges, de nem elégséges feltétele a sikernek. Ismerni, és a gyakorlati működésben állandóan alkalmazni kell a verseny azon tulajdonságait, melyek lényegesen befolyásolják a vállalkozás versenyhelyzetét.

 

Nagyon sok tényező képes befolyásolni egy vállalkozás sorsát, amik közül véleményem szerint a legfontosabb tulajdonosának szemlélete, gondolkodásmódja. Úgy is mondhatnánk, hogy a csata már az előtt eldől, mielőtt egyáltalán elkezdődött volna.

Alapvetően kétféle gondolkodást különböztetünk meg:

  • a stratégiai gondolkodás középpontjában mindig egy egyértelműen meghatározott cél áll, és csak olyan tevékenységek folytatását engedi meg, melyek e cél elérését szolgálják. Hosszú távlatot lát át, a célt egymásba ágyazott alcélokra bontja és sorra valósítja meg őket. Eredménye legtöbbször a cél elérése, vagy megközelítése.
  • az opportunista gondolkodás mindig rövid távú, a pillanatnyi előnyökért azonnal elhagyja a kitűzött célokat (ha egyáltalán voltak), minden lehetőségbe belekap, ami haszonnal kecsegtet, és a végén negyedig, vagy félig végigvitt projektekkel, de lényegében üres kézzel áll.

Nagyon sokan irigykedve néznek azokra az emberekre, akik egyéniségükből fakadó, mondhatni velük született üzleti érzékkel rendelkeznek. Ők azok, akik már az óvodában ledumálták a lányokról a bugyit, akik már az általános iskolában üzleteltek, akiknek már a középiskola befejezésekor jogosítványuk, sőt, néha már kocsijuk is volt, akik mindig, mindenből pénzt tudtak csinálni, és akik általában nem is tanultak tovább, mert nem értek rá, hiszen tele voltak megvalósítandó ötletekkel, mindenben azonnal felismerték és ki is használták az üzleti lehetőségeket.

Elismerjük, hogy ők sikeres üzletemberek, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ők a sikeres vállalkozók is, ők az üzleti élet élcsapata.

Tévedés.

A rendkívül sikeres cégeket azok hozták létre és vezetik, akik jók voltak a szakmájukban, és ezért kezdtek vállalkozásba. Ők azok, akiknek vízióik[1] vannak, akik tudják, hogyan fog kinézni a szakmájuk évekkel később, akik felismerik, hogy bizonyos termékek hogyan fogják megváltoztatni az emberek életét, akik hosszú távú célokkal rendelkeznek, és elsajátítva a vezetés művészetét úgy tudnak dolgozni, hogy munkatársaikat is lelkesítve, soha el nem veszítve a fókuszt, töretlenül haladnak céljaik felé.

Ezek a cégek képviselik az üzleti világ krémjét, számuk azonban igen alacsony. Számos iparágban egyáltalán nem találunk ilyen vállalkozásokat, sokkal inkább a következő kategória uralja az adott szakmát.

Őket a sikeres cégek hada követi, de ott sem találunk üzleti zsonglőröket. Vezetőik azok, akik „megtanulták a szakmát”. Értenek annyira a szervezéshez, a vezetéshez, a beszerzéshez, a marketinghez, az értékesítéshez, a pénzügyekhez, a joghoz, és minden más egyébhez, ami egy vállalkozás sikerre viteléhez szükséges, hogy a változó körülmények között is biztos kézzel, és főleg tudatosan irányíthassák vállalkozásukat.

A futottak még kategóriával nem foglalkozom, mivel számunkra érdektelenek. Ők soha nem jutnak el még a frencsájz gondolatáig sem.

Az „üzletember” üzleteket köt, a vállalkozó rendszereket épít. Az üzletember rabszolga, mert még szabadságra se mehet el, mert nélküle leáll az élet, ha bármilyen okból kilép a vállalkozásból, az azonnal működésképtelenné válik, és összeomlik. A sikeres vezető szabad ember, aki nyugodtan megy akár világkörüli útra is, hiszen a vállalkozása életét rendszerekbe szervezett, szabályozott folyamatok irányítják, és a rendszerek minden további nélkül képesek más irányítása alatt tovább működni.

Egy ügyes üzletember akár élete végéig is találhat olyan alkalmi üzleti lehetőségeket, melyekből vidáman megél. Az ő stratégiája: fogd a pénzt és fuss! Tartós sikerre azonban elsősorban stratégiai gondolkodással számíthatunk.

De mit is jelent ez? A vállalkozások logikájának és felépítésének mély megértését.

Minden vállalkozás egy ötlettel kezdődik. Ötlete mindenkinek van, vagy lehet. Az ötlet vagy jó, vagy nem. Ha jó, meg is valósítható, vagy nem. Ha megvalósítható, az ötletgazda vagy képes meg is valósítani, vagy nem.

Itt érkeztünk el az első – és szerintem legfőbb – útválasztóhoz, az emberi tényezőhöz. Ha az érintett nem képes meg is valósítani saját, vagy másoktól kapott ötletét, azonnal érdektelenné válik számunkra, és el is felejthetjük.

Az ötlet tehát megvan, és legyen meg is valósítható. Továbblépni azonban csak akkor lehet, ha a vállalkozó érti is, miért, és hogyan valósítható meg az ötlete. Ehhez pedig értenie kell a verseny és a vállalkozások alapvető tényezőit.

Az ütközések az üzleti verseny természetes velejárói

Abszolút helyett relatív fogalmak

 

Gyerekkorunktól kezdve abszolút fogalmakban tanulunk meg gondolkodni. Ha öt példa megoldása volt számtanból a házi feladat, és mindet meg is oldottuk, elégedetten dőltünk hátra, hiszen tökéletesen elvégeztük a feladatunkat. Ha négyszáz oldalt kellett az egyetemen megtanulnunk, és ezt meg is tettük, biztosak lehettünk benne, hogy nyugodtan nézhetünk a vizsga elé. Tudtuk mi a mérce, mihez kell mérnünk a teljesítményünket.

A mindennapi életben is hasonló a helyzet. Ha a villanyszerelő kiépítette házunkban az elektromos rendszert, elég volt felkapcsolni a villanyt, és ha mindenhol világított, elvégezte a munkáját, ha nem, hát valamit elrontott, és az egész munkája megkérdőjeleződött.

Az üzleti életben ez másként van. Ott soha nincs állandó viszonyítási pont, ami mutatja, hol is állunk a versenyben. Ennek oka, hogy a mérce mindig a versenytársak állandóan változó teljesítménye. Mind a piac (benne versenytársaink és potenciális vevőink), mind vállalkozásunk állandó mozgása miatt soha nincs nyugalmi állapot, ezért valós időben soha nem tudjuk, hogy az élre törtünk-e, vagy lemaradtunk. Állandóan a sötétben tapogatódzunk, mindig, mindent utólag tudunk meg. Aggódva figyeljük pénzügyeink őrét, elégedett vigyorral nyugtázza-e teljesítményünket, vagy keserű pofával tudatja, hogy felkészülhetünk a végrehajtó érkezésére.

A vállalkozások világában értelmezhetetlenek mind a jelzők alapesetei, mind a felsőfokok, csak a középfokban ragozott alakok élnek. Nincs jó, csak jobb van, vagy kevésbé jó. Nincs drága, vagy olcsó, csak drágább és olcsóbb van. Nincs felsőfok sem, nincs legjobb, nincs tökéletes, ezért teljesen felesleges törekedni rá, és nem létezik mindenható, hiszen mit is jelentene ez? Miután a verseny miatt a piac állandó mozgásban van, a versenytársak egymáshoz mért viszonya is állandóan változik.

Miután a piacra folyamatosan lépnek be az új szereplők, és a piac mérete általában ennél lényegesen kisebb mértékben növekszik, sőt, a gazdasági visszaesés időszakában – válság idején pedig drasztikusan – csökken, törvényszerű, hogy a leggyengébb cégek tönkre mennek, és eltűnnek a süllyesztőben.

Persze az a tény, hogy nem az utolsó egy vállalkozás, még nem elegendő a túléléshez. Minden vállalkozás esetén létezik egy, a megtérülési pontnál húzódó vonal, amely elválasztja a fekete (nyereséges) és a piros (veszteséges) számok zónáját és csak az a vállalkozás vehet tartósan és eredményesen részt a versenyben, amely e vonal felett helyezkedik el.

A leglényegesebb tanulság ebből, hogy a vállalkozásépítési feladatokat állandóan csinálni kell! Akármilyen gyengén is, akármilyen alacsony hatékonysággal, de csinálni kell, mert amíg így teszel, mindig előrébb tartasz azoknál, akik semmit nem tesznek, vagy még Nálad is gyengébben csinálják, így mindig lesz egy utolsó, aki fenyegetettebb helyzetben van. Ha pedig rendszeresen foglalkozold a szükséges feladatokkal, teljesítményed is egyre javulni fog, és egyre feljebb kerülsz a sorban.

Ennek a tanulságnak az ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy akár a növekedést, akár az üzleti élet más fogalmait helyesen és alkotó módon értelmezd, és sikerrel vedd fel a küzdelmet versenytársaiddal. Ez a tétel kivétel nélkül minden vállalkozásra vonatkozik, de különösen igaz ez a frencsájz hálózatokra, ahol nem csak a független vállalkozások lehetnek a versenytársaid egy adott helyszínen, hanem a többi, hasonló profilú saját tulajdonban lévő vagy frencsájz hálózat is, melyek sokszor igazi, és néha igen keserű meglepetéssel szolgálhatnak.

 

A sorozat következő részében a verseny egy további, ugyancsak fontos tulajdonságával ismertetlek meg, és vázolom a verseny valódi színterét, valamint a tisztességtelen verseny, és a korrupció terepét, hogy felismerhesd, elkerühesd az ott rád leselkedő csapdákat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címét soha nem publikáljuk. A kitöltendő mezőket * -gal jelezzük.

TörlésElküldöm