A kísérleti egység

Az igazság pillanata

Publikálta: Haraszti Mihály      Kategória: A rendszer kidolgozása      Dátum: 2018.03.20.

Ha mindent kidolgoztak, írásba foglaltak, felállították az összefüggéseket, vagyis elméletben teljesen kidolgozták a vállalkozási modellt, jöhet az igazság pillanata, vagyis az elgondolások gyakorlati igazolása. 

 

Tulajdonképpen minden vállalkozásnak – ha már túljutott az “óvodás koron” –  szüksége van arra, hogy a piaci és működési folyamatokat írásba összefoglalja. Ha minden lépést áttekintenek, lehetőség van a hibás, vagy nem hatékony lépések kijavítására, és a leírások sorvezetőként szolgálhatnak minden munkatársnak, hiszen ezek alapján lehet színvonalasan elkészíteni a különböző munkaköri leírásokat.

Az elméleti összefoglalók rendkívül fontosak, de akkor is “csak” elméleti eszmefuttatások. A vállalkozások sikere szempontjából azonban kizárólag a gyakorlatban is bizonyított megoldásoknak van létjogosultsága. Erre szolgál az ún. kísérleti egység, ami a frencsájz folyamat kimagasló jelentőségű állomása.

Minek köszönheti a kísérleti egység ezt a kitüntetett szerepet?

Joggal teszi fel ezt a kérdést az a vállalkozó, aki a vállalkozása folyamatos finomításával jutott el a siker kellemes állapotába. Természetesen ő is leírta, kielemezte vállalkozása folyamatait, de azok jelentős része a korábbi működés során is már érvényes volt, és az összefoglalás során semmi egetrengető újdonsággal nem találkozott. Mivégre akkor a kísérleti funkció túlhangsúlyozása?

Nos, elsősorban a kockázat és az esetleges tévesnek bizonyuló döntéseknek az éberen figyelő csatlakozott partnerek szemei előli elrejtése okán. Ahogy korábban már többször is hangsúlyoztam, a gyakorlatban a frencsájz elsősorban kapcsolatmenedzsment. Nem mindegy tehát, mennyi kockázatot vállal a rendszertulajdonos, és mennyit tesz át partnerei vállára.

Ne feledjük: egy vállalkozás viszonyait, folyamatait állandóan a folyamatosan változó környezethez kell igazítani. Az így hozott döntések jelentős része bármilyen gondos előzetes kutatások ellenére is jórészt feltételezéseken alapul. Ezek a feltételezések vagy igaznak bizonyulnak, vagy nem. Ha nem, az bizony néha komoly kockázatot hordoz. A rendszertulajdonos elemi érdeke ugyanakkor, hogy ne veszítse el a korrekt partner és a “mindenttudó varázsló” nimbuszát. Ezt csak akkor tudja valóban meg is őrizni, ha csak a gyakorlatban is bevált módszereket vezet be a hálózatban. Nos, ezt a célt úgy éri el, hogy az újdonságokat saját egységében teszteli, és csak a valóban sikeresnek bizonyult módszereket alkalmaztatja partnereivel is.

A kísérleti egység több alapvető funkcióval rendelkezik:

  • a vállalkozás bemutatása

Ez lesz a rendszertulajdonos „kirakata”, itt tudja bemutatni a vállalkozást és működését a jelentkezőknek. Részleteket, sőt, titkokat itt még nem árul el, ez csak az ismerkedés első lépcsője.

  • a siker bizonyítása

A „mesén” túlmenően bizonyítani is kell egy vállalkozás módszertanának életképességét, sikerét. Nemzetközi gyakorlat, hogy a kísérleti egység legalább egy éves működése, és egyértelmű sikere az előfeltétele, hogy a rendszer alapján egyáltalán megkezdjék a hálózat kialakítását. Produkálni kell hiteles mérleget, eredménykimutatást, amivel demonstrálják, hogy a rendszerbérlő a helyes helyszínkiválasztás után plusz-mínusz 10%-os eltéréssel hasonló eredményt fog egységében produkálni. Ez az egzisztencia ígéretének objektív alátámasztása.

Magyarországon sajnos más a helyzet. Évtizedekig szinte nem lehetett olyan vállalkozást találni, melynek hiteles lett volna a mérlege és eredménykimutatása. A vállalkozók „elköltségelték” magánkiadásaik jelentős részét, és különböző módszerekkel eltüntették a nyereséget. A „kettős könyvelés” miatt a bemutatott számok semmiféle hitellel nem rendelkeztek a jelentkezők szemében, márpedig a rendszertulajdonos hitelessége jelentős szerepet játszott a csatlakozásban. Ez még a külföldi láncok magyar megfelelőin is átfutott: csalt a mesterlicensz tulajdonos, és csaltak az egyéni frencsájz átvevők is. Ma már jobb a helyzet, de valószínűleg hosszabb időnek kell eltelnie, hogy a kísérleti egység dokumentumai azt a szerepet tudják betölteni, amit nyugat-európai társaiké.

Az etika persze szép dolog, de nem garancia. A frencsájz története sajnálatosan sok példát produkál arra, hogy a rendszertulajdonosok a hálózat gyorsabb kiépítése érdekében a valóságosnál rózsaszínübbre festették a pénzügyi eredményeket, és a rendszerbérlők a csatlakozás után keserűen voltak kénytelenek megtapasztalni az igazságot, amit általában áldatlan vita és pereskedés követett, melyben mindkét fél valamilyen szinten vesztesként hagyta el a csatateret.

Ez nem is történhetett másként, hiszen a nem megfelelő bevétel nem tette képessé a rendszerbérlőket a díjak fizetésére. Ezzel bukott a rendszerbérlők befektetéseinek megtérülése, de bukott a rendszertulajdonos is, hiszen neki kötelessége volt a szerződésben szabályozott szolgáltatások nyújtása, melynek az anyagi fedezetét a díjak jelentették volna. Az ilyen esetekben tehát csak vesztesek vannak, akik idejüket, energiáikat hasztalan dolgokra pazarolják, ahelyett, hogy egymást segítve próbálnának megfelelő eredményt elérni.

Nálunk a jövendő rendszertulajdonosok tőkeszegénysége is hozzájárul ahhoz, hogy nem képesek kivárni az egy éves működés eredményét, hiszen a gyors bevétel, a befektetések megtérülése, a cash-flow gondok megoldása mind abba az irányba nyomják a rendszertulajdonosokat, hogy idő előtt kezdjék meg a hálózat kiépítését, aminek sokszor tragikus következményei lettek.

  • betanítási központ

Ugyan vannak láncok, melyek külön betanítási centrumot igényelnek (pl. McDonald’s, ahol a főzés minden részletétől a sajtótájékoztatók tartásáig mindenre megtanítják a csatlakozott vállalkozókat), a legtöbb esetben azonban a kísérleti egység is kiválóan el tudja látni egy betanítási központ funkcióit.

  • fejlesztések kipróbálása

Vissza kell utaljak a vitára, hogy hol kezdődik a frencsájz. Az volt a kiindulópontunk, hogy ha nem sikerül versenyelőnnyel rendelkező vállalkozást építeni, akkor a vállalkozás el se jut a növekedés alternatíváihoz, tehát a frencsájz fogalmát is el lehet felejteni.

Ezt a kedvező pozíciót azonban meg is kell tudni őrizni, amihez a rendszer állandó gondozása, fejlesztése szükséges.

A kísérleti egység tehát végig megőrzi kísérleti jellegét. Itt próbálják ki

  • a termékek és/vagy szolgáltatások palettáját, változtatásait,
  • a piac vélt vagy valós igényei kielégítésének módozatait,
  • az új szállítók bekapcsolását az értékteremtő folyamatba,
  • a minőség-ellenőrzés módszereit,
  • a marketingtevékenység eszközeit és módszereit,
  • az egység fizikai kialakításának változtatásait (berendezés, színek, logók stb.)
  • a menedzsment módszertanának változtatásait,
  • minden változtatást, ami eltér a korábbi gyakorlattól.
  • A kudarcok eltitkolása

Senki nem hordja zsebében a bölcsek kövét, nem minden új ötlet, módszer lesz sikeres. A kísérleti egységben való kipróbálás ragyogó lehetőséget nyújt a kudarcok eltitkolására, annak megakadályozására, hogy hibás módszerek kerüljenek ki a lánc egységeibe.

Bár a sorozat bármikor elérhető ezen az oldalon, külön értesítést is kaphatsz a sorozat további részeinek megjelenéséről,  valamint a bloggal kapcsolatos megjegyzéseimről és közlendőimről, ha ellátogatsz a főoldalra és feliratkozol.

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Post comment