Újabb kényszerek megjelenése

Min bukhatunk el?

Publikálta: Haraszti Mihály      Kategória: A siker kényszerei      Dátum: 2017.12.05.

A vállalkozások egyik legfontosabb jellemzője – amit nem győzök ismételni -, hogy létük soha nem statikus, hanem egy folyamat. Különösen igaz ez a frencsájz vállalkozásokra, mivel fejlődésük során addig ismeretlen kérdések, témák, problémák jelentkeznek, és ami most minket különösen érdekel: újabb kényszerek is.

 

Ahogy változnak a vállalkozás viszonyai, újabb és újabb kihívásokkal kell tulajdonosának szembenéznie. Ahogy minden más vállalkozásnak, neki is először meg kell kapaszkodnia a piacon, majd sikerrel kell felvennie a kesztyűt a fajsúlyos versenytársakkal szemben is. Ebben meghatározók a korábban már tárgyalt kényszerek: a verseny elfogadásának kényszere, a vállalkozás logikájának és helyes felépítésének kényszere. Érdekesség, hogy a már “letudott” kényszerek némelyike új köntösben újra jelentkeznek majd, ahogy “feljebb jut a ranglétrán”.

Most három olyan új kényszert szeretnék ismertetni, melyek akkor jelentkeznek csak kényszerítő erővel, ha a vállalkozás nem csak ki szeretne kerülni a “futottak még” kategóriából, hanem fenntartható versenyelőnyre szeretne szert tenni.

Ezek

  • az eladásra fejlesztés kényszere
  • a hosszú távú gondolkodás kényszere
  • a stratégia kidolgozásának kényszere

Az eladásra fejlesztés kényszere

 

Egy olyan vállalkozást szeretnél építeni, mely nem egyéni vállalkozásként próbál úr lenni a piac egy igencsak kis hányadán (ugye, emlékszel még, hogy a megosztott iparágban tevékenykedő vállalkozások jellemzője a lokális jelleg és a rendkívül kis piaci részesedés?), hanem akár meghatározó részesedést szerezni a piac jelentős hányadán. Ez igen komoly befektetéseket igényel. Szakértőket, tanácsadókat kell igénybe venni, finanszírozni kell néha igen komoly erőforrásokat felemésztő munkálatokat, költséges teszteléseket kell végezni, melyekre semmi szükség nem lenne, ha független vállalkozásként szeretné leélni életét. Egy frencsájzra specializált szakértő, vagy jogász milliós számlákat prezentál, a kézikönyveket se önti formába senki ingyen, a belsőépítész, a folyamatszabályzó technológus is igen drága lehet, a brandépítés költségei a csillagokat verdeshetik, és magától értetődő, hogy ezeket az összegeket záros határidőn belül szeretnéd megtérülve látni.

Hogyan lehetséges ez?

Úgy, hogy sikerül eladni a végterméket, a nevet és a vállalkozási csomagot. Ekkor lép életbe a legnagyobb kényszer: a siker kényszere. Ha a lánc egyetlen egysége is megbukik, búcsút inthetsz minden befektetésed után, hiszen ki lesz olyan bolond, aki pénzt ad egy olyan rendszerért, amivel valaki, valahol már megbukott?

Jó, minőségi vállalkozást épít bármely vállalkozó? A kérdésre a választ akkor kaphatja meg, ha piacra is viszi a terméket, és megtapasztalja a piac értékítéletét. Ezt hívjuk az eladásra fejlesztés kényszerének, ami a frencsájz esetén a vállalkozási modell tényleges eladását jelenti, ráadásul nem egyszer, hanem amíg le nem fedi a tervezett piaci rész egészét.

Az eladásra fejlesztés kényszere tulajdonképpen egyben a minőségi munka kényszere is. Egy vállalkozás építése, fejlesztése alapesetben is igen komoly befektetéssel jár, ami nem csak a ráfordított anyagiakat jelenti, hanem rengeteg időt és energiát is, aminek a megtérülése csak akkor biztosított, ha a kifejlesztett modell nem csak a befektetések megtérülését képes biztosítani, hanem olyan nyereségszintet termel, ami eltartja a vállalkozót és munkatársait, fedezetet nyújt a szükséges fejlesztésekre, és némi tartalék képzését is lehetővé teszi. Ez a frencsájz esetében a legerősebb kényszerek egyike.

Ilyen minden vállalkozás?

Nos, a válasz meglepő is lehet: aki saját magának alapít vállalkozást, az sokszor valójában nem is vállalkozó. Ő nem vállalkozást fejleszt, hanem állást teremt magának. Az igazi vállalkozónak ugyanis mindegy, miben utazik: cipőben, szállításban, vagy akár temetkezési vállalkozásban, mindent sikerre tud vinni, mert ő a vállalkozást, mint szakmát fogja fel, és annak törvényszerűségei szerint cselekszik. Így aztán, ha a létrehozott vállalkozás eladása megfelelő nagyságú profittal jár, szemrebbenés nélkül megválik tőle, és máris kezd a következőbe.

A frencsájz láncokat persze nem szokás árulni, hiszen olyan profi csapat építette fel őket, hogy egyszerűen nem, vagy csak hosszabb idő alatt átruházhatók..

A frencsájz egyik alapkérdése: ha eladásra kínálod a vállalkozást, de kudarcot vallasz, és senki nem hajlandó ebbe pénzt fektetni, Te ugyan miért teszed? Csak azért, mert a Te ötletedről van szó? Az eladás kudarca egyértelmű bizonyíték arra nézve, hogy valami nagy baj van azzal a vállalkozással, és jobban teszed, ha egy ilyen esetben keményen szembe is nézel ezzel a fejleménnyel, és következményeivel: elkezded keresni azokat a gyengeségeket, amik miatt a jelentkezőkből nem válik vevő, ahelyett, hogy tovább menj, és jó pénzt dobj a már valószínűleg elveszett után. Ha pedig semmi nem segít, elfelejted az egészet, hiszen előbb-utóbb törvényszerűen bele fogsz bukni. Természetesen nem zárható ki, hogy Neked van igazad, ha kitartasz a vállalkozásod mellett, és mindenki más téved, de valld be, ennek azért elég kicsi az esélye, és sokkal inkább arról van szó, hogy már nem látod a fáktól az erdőt, és már rég belavíroztad magad egy olyan helyzetbe, amikor annyira beleszerettél saját elképzelésedbe, hogy képtelen vagy felismerni annak gyenge pontjait.

A hosszú távú gondolkodás kényszere

 

Szerencsés esetben annak, aki vállalkozás alapítására adja a fejét, van egy víziója (víziónak a tényekkel még alá nem támasztott elképzelést nevezzük), hogy x év múlva hogyan fog kinézni a szakmája, és abban egy sikeres vállalkozás. Neki egyértelmű hosszú távú célja, hogy a vállalkozását ehhez a jövőbeni állapothoz igazítsa, és ezzel versenyelőnyre tegyen szert. A hosszú távú célt részcélokra bontja, tartalmilag és időben egymásba ágyazza, és tudatosan haladva végcélja felé, ő és néhány (általában maximum 2 versenytársa) lesznek a piacvezetők.

Nem mindenki születik azonban Steve Jobsnak. Kevésbé szerencsés, de mégis jó esetben a vállalkozó ugyan nem lát ennyire előre, de tudja, hogy hogyan kell az adott szakmában egy vállalkozást létrehozni és működtetni. Neki is van hosszú távú célja – ha nem is annyira ambíciózus -, amit szintén részcélokra bont és azokat tartalmilag és időben egymásba ágyazva szintén tudatosan halad előre. Ő és a hozzá hasonlók képezik majd a szakma értékes derékhadát, de nekik lényegesen jobban kell megküzdeniük piaci pozícióik megtartásáért, netán javításáért.

Miután Te sikeres vállalkozást szeretnél létrehozni, számodra a többiek érdektelenek. Ők a másolók, akik a megszokott, de csekély eredményt hozó módszerek alkalmazásával forognak önmaguk körül. Nincsenek határozott céljaik, csak ködös elképzeléseik, amik persze így nem is rendezhetők hierarchiába. Rájuk leselkedik elsősorban a piacot jelképező medve, ha emlékszel még a versenyt leíró viccre.

Igazi sikerre tehát azok számíthatnak, akik határozott célokkal rendelkeznek, és tudják azt is, hogyan fogják azokat elérni, ami persze nem megy egyik napról a másikra.

A “hogyan”-ra ad választ a következő kényszer.

 

A stratégia kidolgozásának kényszere

 

Ahogy a korábbiakban már írtam, a stratégia két kérdésre adja meg a választ:

  • hová igyekszem?
  • hogyan fogok odaérni?

A célkitűzés, és a kitűzött célok elérésének mikéntje alkotja a stratégiát és a taktikát.

Ha hosszú távon gondolkodsz, rendelkezel egy hosszú távú céllal. Az ilyen célokat logikus, hogy nem lehet egy csapásra elérni, részcélokra kell bontanod őket. Miután ahhoz, hogy lehetőleg egyenes úton haladj elérésük felé, természetesen minden részcélod el is kell érned. Ez pedig csak úgy lehetséges: meg is kell tervezned a megvalósítás mikéntjét.

Ezzel be is zárult a kör: ki KELL dolgoznod stratégiádat.

Ráadásul majd kétszer. Itt újra jelentkezik a vállalkozás folyamat jellege. Ha sikeres akarsz lenni, a független vállalkozásod stratégiájával kell kezdened, nem is kezdheted másként. Ha majd olyan erős versenypozícióval rendelkezel, hogy mások egzisztenciáját is rá mered építeni, akkor elkezdhetsz hálózatban gondolkodni, de akkor már a hálózat stratégiáját is ki kell dolgoznod. Itt lép majd be a frencsájz kettős rendszerjellege, és az a meghatározó tulajdonsága, hogy mindenből kettő van: egy az egységek szintjén, egy másik pedig a hálózat szintjén. Nem véletlen, hiszen a frencsájz két vállalkozás egybeépítése.

A dolgot még tovább bonyolítja, hogy a két vállalkozásnak – és így stratégiájuknak – a tartalmat tekintve szinte semmi köze egymáshoz. Az egységek szintjén, mondjuk, erőfejlesztő módszereket és technológiákat szeretnél eladni fogyni és/vagy erősödni vágyóknak, a hálózat szintjén az egzisztenciapiacon szeretnél kereskedni, és fitness termeket üzemeltetni kívánó vállalkozókat keresel. Alkalmazhatod a két piacon ugyanazt az üzleti modellt? Természetesen nem. Minden más lesz, és a kettő köszönőviszonyban sem lesz egymással.

De miért is annyira fontos ez?

Meghatározó fontosságú, mert a stratégia

  • alapot teremt a cég minden irányú működéséhez

Erre épülnek a vállalkozás fejlődésével egyre önállóbb életre kelő szakmai és funkcionális stratégiák (a marketing, az értékesítési, beruházási, humán stratégia, a szervezetfejlesztési terv, a vállalati kultúra), így a vállalkozás teljes tevékenysége egymással összhangban lévő alrendszereken nyugszik, ami a növekedés fontos előfeltétele.

  • világos helyzetképet ad

A cég erősségeinek, gyengeségeinek, a környezet által biztosított lehetőségeknek és általa teremtett veszélyeknek gondos számbavétele segítségével pontosan meg lehet határozni a cég piaci helyét, és a jövő teendőit, melyhez határidőket és felelősöket lehet rendelni. E módon a tevékenység nem spontán, és kiszámíthatatlan lesz, hanem tudatos cselekvés eredménye, ahol sokkal ritkábban fordulhatnak elő váratlan helyzetek, amik zavarokat okozhatnának a vállalkozás működésében. Komoly stratégiával rendelkező cégnél nem fordulhat elő, hogy nincsenek tisztában a cég belső és külső viszonyaival, vagy ne tudnák, milyen feladataik vannak.

  • rendet, egyértelmű viszonyokat teremt

Mindenki tisztában lehet a cég céljaival, belső viszonyaival, és tevékenységével. Ismeri ebben saját helyét, munkája hatását a cég működésére. Tudja, mi a következménye, ha jól dolgozik, és mi, ha hanyag munkát végez.

  • jövőorientált, változásorientált szemléletet teremt

A stratégia már azzal, hogy mindenki számára egyértelmű eligazítást ad a jövőre nézve, máris megváltoztatja a gondolkodást, hiszen mindenki tudja, hova tartanak, miért, és hogyan. A növekedés természetszerűleg folyamatos változást jelent, és a világ minden szervezetére jellemző, hogy a munkatársak ellenségesen fogadnak minden lényeges változást, és ragaszkodnak megszerzett pozíciójukhoz, a megszokott rendhez. Ha azonban ismerik a változások céljait, számolnak a folyamatos változásokkal, sokkal könnyebben fogadják el az új helyzetet, és szívesebben azonosulnak a megváltozott körülményekkel.

  • konszenzust teremt

A cégek belső viszonyainak egyik legkárosabb rákfenéje, és éppen a növekedés legnagyobb akadálya, ha a különböző kulcsembereknek eltér a véleménye a cég fejlődési irányáról, és a jövő feladatairól. A stratégiakészítés folyamán az érdemi munkatársak jelentős részének lehetősége nyílik véleménye kinyilvánítására, és a folyamatok befolyásolására, amikkel utána szívesen azonosulnak. A végrehajtás során megvalósulhat a siker elengedhetetlen előfeltétele, hogy a vezetők és munkatársak tevékenysége valóban egy irányba húzzon, a közösen meghatározott célok elérésére irányuljon.

  • megvalósítás-centrikus feladatgyűjtemény

A cég munkatársai pontosan tudják munkájuk értelmét, helyét, tisztában vannak vele, hogy tevékenységük hogyan és mennyiben járul hozzá a cég fejlődéséhez, ami a munkát nem mindennapi rutinná, céltalan „robottá” teszi, hanem értelmes célok elérésének eszközévé, amivel azonosulhatnak. Tudják, mi miért történik, és a folyamatokban mi az ő feladatuk. Szilárd összehasonlítási pontokat kapnak munkájuk minősítéséhez, mérhető folyamatok zajlanak, így tisztában lehetnek azzal is, hogy a vezetés hogyan viszonyul személyükhöz és munkájukhoz.

  • dinamizál

A célok ismerete és az elérésükben való részvétel, dinamizáló hatással van a cég munkatársaira, a közös siker esélye motiválja, cselekvésre ösztönzi őket, alkalmat ad az önfejlesztésre, és önmegvalósításra.

  • növeli a lojalitást, javítja a vállalati kultúrát

A stratégiaalkotási folyamatba a cégvezetés bevonja az érdemi munkatársakat, ezen keresztül kapcsolatokat építve javítja a vállalati kultúrát, összekovácsolja a cég munkatársait, növelve a cég iránti elkötelezettségüket. A növekedés sikerérzete az egyén sikerévé is válik, ami az önmegvalósítás lehetőségét hordozza magában.

Le lehet mondani ezekről az előnyökről? Nos, egy független vállalkozás azt tesz, amit akar. Ez egy szabad ország, itt senki és semmi nem tiltja a vergődést, a tönkremenést, a hülyeséget. Aki ellenben sikeres akar lenni – frencsájzzal vagy anélkül – az jobban teszi, ha kötelező házifeladatként írja fel a stratégia kidolgozását, és folyamatos gondozását.

Bár a sorozat bármikor elérhető ezen az oldalon, külön értesítést is kaphatsz a sorozat további részeinek megjelenéséről, ha ellátogatsz a főoldalra és feliratkozol.

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Post comment